2016. december 23., péntek

Bookmas Day ten

Sziasztok!
Elérkeztünk a Bookmas Day 10-hez. Ma a kedvenc borítóimról lesz szó,azokról a könyvekről,amiket idén olvastam.

Michelle Hodkin

The ​Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése

 (Mara Dyer 1.) 

Véleményem a könyvről:
Hihetetlen volt ez a könyv. Teljes mértékben más volt,mint a többi,sokkal jobban szerettem.Nem tudtam,hogy ez most tényleg megtörténik,a fejében játszódik-e vagy látomás.Nagyon tetszett. Remélem a többi része is ilyen jó lesz. Nem csalódtam benne. Bárcsak olvashatnám már a 2.részt!Áhh…Na és ha Noah-ról beszélünk. A srác a hihetetlen mosolyával és titokzatatosságával tökéletesen olyan mint a szokásos rosszfiu imidzs. És amikor kiderülnek a tulajdonságai neki és Marának meglepődtem.A szokásos könyv,aminél felsikítasz és a végén lerakod és csak ülsz és gondolkozol. Hihetetlen! Imádom!


Maggie Stiefvater

The ​Raven Boys – A hollófiúk (Hollófiúk 1.)

Véleményem a könyvről:
Fogalmam nincs miért hittem azt,hogy a történet egy géphollóról szól. Annyira lekötött a könyv már az első oldalon,hogy lerakni sem bírtam. Reggeltől estig ezt olvastam. Imádtam. Egyből elolvastam a nem mindnennapi-vámpír sztory,hanem valami uj és szerethető sorozat második és harmadik részét.Én teljes mértékben oda vagyok a főszereplő fiukért. Adamért és Ganseyért,Noah-ért. Nagyon nagyon közel kerültek hozzám. Ronan Lynch itt annyira még nem fogott meg,de a második részben már ő is. :)


Maggie Stiefvater

The ​Dream Thieves – Álomrablók (Hollófiúk 2.) 


Véleményem a könyvről:
Az első részben nem került hozzám közel Ronan,de a történet nagyon érdekes volt. Ezt a részt elolvasva kicsit közelebb került hozzám. Tovább fojtatódnak a rejtélyek és a legeslegjobb,hogy itt sem teszem le,nem unom meg. A könyv kiolvasása után másodpercek múlva kapok a 3.részért. És utána… Többet! *—--*


Maggie Stiefvater

Blue ​Lily, Lily Blue – Kék liliom (Hollófiúk 3.)

Véleményem a könyvről:
Hihetetlen,hogy lehet igy lezárni egy könyvet???? Tegnap este fejeztem be és nagyon imádtam. Szeretem,hogy több szálon mozgunk és a szállak elvarratlanok,de mindig visszatérünk az elvarratlanokhoz és kifejti. Az énekek pedig egyzószerre voltak jók,hátborzasztóak és idegesítőek. A boritójuk mind annyira gyönyörűek! Csak ámulok. Nagyon szeretjük. És kiadták Amerikában a negyedik részt. Remélem nálunk is minél előbb. :)


Michelle Hodkin

The ​Evolution of Mara Dyer – Mara Dyer változása 

(Mara Dyer 2.) 


Véleményem a könyvről:

Ezt a könyvet, ha egy szóval tudnám elemezni: P.E.R.F.E.C.T.I.O.N! *——*
Mara Dyer és a vele történő dolgok még érdekesebbek, izgalmasabbak. Noah pedig nagyon szerettem ebben a részben. Jamie-t is, a vele való jelenetek feldobták a könyvet. Én eltudnék egy kicsit több romantikát.Több Noah&Mara jelenetet.
Iszonyatosan tetszett, az elmegyógyintézetes ötlet, és azok amik ott történtek,nagyon ötletes. És a történet. Ááá. Nagyon várom, hogy kiderüljön, hogy ki él/vagy hal. Nagyon remélem hogy a kedvenc karakterem él, mert nagyon megérdemli. És ebben a részben nem derült ki. :)
Kedvenc idézet: Noah azért tett úgy, mintha semmit sem érezne, mert mindent érzett. Azért tűnt úgy, mintha semmivel sem törődne, mert mindennel törődött.
– Kamaszok vagyunk. Az a dolgunk, hogy szarkasztikusak legyünk.
– Meg hogy csak a szex érdekeljen minket – vetettem közbe.
– És hogy impulzívak legyünk – tette hozzá Noah.
– Pontosan – mondta Jamie. – De mi mégis be vagyunk zárva ide, ők meg szabadok. – A fejét csóválta. – Mindenki őrült egy kicsit. Egyedül az különböztet meg minket a többiektől, hogy ők jobban leplezik az őrültségüket. – Habozott. – Ettől szinte… kedvem támad leégetni ezt az egész kócerájt. – Megemelte a szemöldökét. – Csak én vagyok így vele?
Kedvenc szereplőm: Noah Shaw. Egyszerűen imádok mindent amit tesz. :)
Kedvenc cselekményem pedig az amikor Noah hajóján utaznak ketten, Noah ad egy gyönyörű ruhát és egy szigetre viszi Marát,ahol nagyon sok minden történik. Imádom Noah-t hogy ennyire szépen szereti Marát. :)


Benjamin Alire Sáenz

Aristotle ​és Dante a világmindenség titkainak nyomában 

(Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában 1.)

Véleményem a könyvről:
Erről a könyvről beszélni elég nehéz számomra,mert nemrég fejeztem be az olvasását és még teljesen a hatása alatt állok. Az egyik kedvenc könyvemmé vált.Kezdjük avval, hogy a borító csodálatosan gyönyörű! Ari egy olyan karakter,akihez nagyon közel érzem a gondolataimat, szinte minden cselekedetével egyetértettem, úgy gondolom,hogy olyan szép gondolatai mint ami neki vannak csak pár embernek adatik meg. Tiszta szíve van,bár ő azt gondolja, hogy ez nem elég, és hogy ő rossz, és,hogy hasonlít a bátyjára, akit nem is ismerhetett meg, hiszen börtönbe került.Idejének jelentős részét avval is tölti, hogy a bátyja jó cselekedeteit és rossz cselekedeteit elemzi, miközben hozzá hasonlítja magát, elgondolkozva, hogy vajon ő is ugyanoda kerül-e. Ám amikor az anyja elmondja neki, hogy a bátyja azért került börtönbe,mert megölt két ember a saját kezével, kevesebb mint 18 évesen, majd a börtönbe kerülve nem szerette volna tovább tartani a kapcsolatot a családjával Ari ledöbbent, de rájött, hogy ő mégsem olyan ember mint a bátyja. 
Ari és a szüleivel való kapcsolat elég bonyolultan indul, hiszen az apja volt katona Vietnámban és ezeket a sebeket most is viseli a lelkén, és emiatt nem igazán beszélget a fiával. Ari és az apja sosem találták meg a közös hangot,Ari egy rejtélynek nevezi az apját. Ari és az anyukája viszont nagyon jól kijönnek. És amikor pedig Ari lázas lesz, elkezd mélyebb kapcsolatot kiépíteni az apjával, hiszen az megnyílik felé, és ringatja, 
A kapcsolatuk akkor kezd el javulni, amikor Ari korházba kerül majd az utána lévő időben rengeteget segítenek egymásnak Ari és a szülei. A kapcsolatuk fény pontja, amikor Ari és szülei a nagynénje temetésén vesznek részt, ahol Ari megtudja,hogy a nagynénje leszbikus volt,és hogy nagyon szerette Arit, és hogy az a „nyár", amire Ari emlékszik, hogy a nagynénjénél tölti, nem csak egy nyár volt, hanem 8 hónap 
Ari és Gina,Ileane,Susie: Ari teljes mértékben egyedül van a történet elején,ám a nyár végén visszatérve a középiskolába Gina és Susie sok kérdéssel fogadja őt, például, hogy hogyan törte el a lábát ő pedig elmondja nekik az igazságot: Megmentett valakit, és ezért elütötte egy autó. És a lányok nem hisznek neki. Az a furcsa ebben, hogy ez tényleg így van. Az igazság a legnehezebben hihető, a hazugságot könnyebben megértik az emberek. Végül Ari és a lányok barátokká válnak, úgy hogy ezt Ari észre sem veszi. Majd egyszer csak egy buliban elkezd Ileane-val csókólozni,Dante levele miattaki azt írta neki, hogy részeg lett, majd kicsit füvezett és hogy csókolózott egy lánnyal és nagyon tetszett neki Erre volt válasz a viselkedése, hogy ő is tud csókolózni egy lánnyal és ugyanazok a dolgokat élvezni mint Dante. 
Dante… Nem véletelen,hogy őt hagytam a végére. Dante és Ari barátsága lenyügöző. Két srác, akik nem is lehetnének ennél különbözők, ám mégis teljesen egyformák. Az a sok játék,amit együtt játszottak, és az a sok vers/úszás…. A beszélgetéseket az első nyáron mindig Dante irányította ám a második nyáron Ari is beszédesebb emberré vált, azáltal, hogy barátokat szerzett. Dante engem Troye Sivan-ra emlékeztet, nem tudom ki mennyire ismeri, de ő egy énekes,aki meleg, és erre elég fiatalon rájött, és a családja akkor már tudta róla. 
Az a bizonyos nap, amikor játszottak és egy madár megsérült és Dante elsírta magát és elkellet temetniük a madarat,majd a rákövetkező hetek valamelyikében egy madár újra megsebesült ám Dante az úton állt és egy autó jött arra, Ari pedig szó nélkül ki ugrott a kocsi elé, hogy megvédje Dante-t. Így ő került kórházba elég súlyos sérülésekkel, és Dante kevesebb sérülést szenvedett. Az, hogy Ari gondolkodás nélkül így cselekedett egy csodás dolog volt. És nem engedte, hogy Dante mindig csak hálálkodjon neki, hiszen természetesnek vette, hogy ezt tette az érdekében. Amikor Ari kijött a kórházból és Dante megfürdette az egyik azokból a pillanatokból,amik a jelei voltak Dante melegségének. 
A sok levél amit Ari Dantétől kapott bulikról,családról és lányokról szóltak, ám az utolsó egyre csak kezdett átalakulni fiúkká és Dante nemsokkal ezek a levelek után be is vallja Arinak, hogy a fiúk vonzzák. A nyár amit Dante és Ari együtt tölt 1 iskolatanév egymásnélkülisége után megváltoztatja az életüket. Dante és Ari közös bulikba és programokba keveredik, és Dante elkezd dolgozni, ahol megismerkedik egy sráccal akivel járni kezd. Majd egyszer rajta kapja őket pár srác csókólózni és Dante-t megverik, miközben a másik srác elfut és vissza sem jön Dantéért. Ari pedig megkeresi azokat a srácokat és megveri, majdnem azt a srácot is aki otthagyta Dantét, de nem teszi mert Dante szereti, ám Ari tiszta szívéből gyűlöli a srácot. Majd Dante megkéri Arit hogy engedje meg, hagy csókolja meg, csak hogy lássak, hogy van valami kapcsolat-e köztük és Ari nehezen, de belemegy Dante kedvéért. Dante azt mondja utána, hogy neki teljes mértékben IGEN a válasz, Ari pedig NEM-et mond, és hogy ő továbbra is a lányokat szereti. Majd miután Ari megtudta,hogy a nagynénje leszbikus, hogy ki is a bátyja és az apja, és miután elbeszélgetett a szüleivel rájön, hogy ő szereti Dantét és nem fogja többé titkolni.


Hino Matsuri

Vampire ​Knight 7. (Vampire Knight 7.) 

Véleményem a könyvről:
Nagyon szeretem ezt az mangát. Mind animébe, mind mangában is élvezem. Hozza a megszokott titokzatos/érdekes színvonalat. Mindenkinek ajánlom ezt a sorozatot! 
A borító pedig szerintem nagyon szép. :)


Kerstin Gier

Silber ​– Az álmok első könyve (Silber-trilógia 1.)

Véleményem a könyvről:
A boritó: Csodálatos! A kis dolgok a fekete boritón. A szem,az ajtó, a gyík,a virágok és a felirat mind nagyon találó a könyv hangulatához és cselekményéhez is. 
A történet nagyon izgalmas, a blog bejegyzéseket pedig mind nagyon imádtam. A fiúk! Hűha! Egyszerűen nagyon szeretem Henryt. Nagyon jó ember. A kapcsolata Livvel pedig egyszerűen imádni való. :3 
Arthur: Mivel sok lány imádja,kicsit sznob és beképzelt, de egyépként cuki. Én szeretem,még akkor is,ha tényleg azt hittem,hogy gonosz egészen a végéig.Anabell-el való megnyilványulásai hihetetlenül édesek voltak. 
Jasper: Be kell,hogy valljam, én azt hittem,hogy ő is gonosz. Nagyon ijesztőnek találom a karakterét. Valahogy kiismerhetetlennek. Nem tudom,hogy mit akar, és azt amit akar az jó-e. 
Grayson: I-m-á-d-o-m! Én ilyen kis bután,de Liv &Grayson fan vagyok! Annyira aranyosok a közös jeleneteik. Hogy eleinte mennyire nem akarják egymást testvérnek és a végén egyszerűen féltik egymást. 
Anabell: Az ő karaktere volt az aki engem nagyon Monára emlékeztet a Hazug Csajok Társaságóból/Pretty Little Liars. Anabell-t is utálom(akárcsak Monát) Egyszerűen gyűlölöm őket. Valahogy annyira unszimpatikusak. Most meg,hogy a történtek kiderültek, rájöttem,hogy Anabell akár Mona testvére is lehetne. 
Overall: Én nagyon élveztem ezt a könyvet. Kiváncsi vagyok a folytatására, remélem minél hamarabb megjelenik. :)


J. K. Rowling · John Tiffany · Jack Thorne

Harry ​Potter és az elátkozott gyermek (Harry Potter 8.)

Véleményem a könyvről:
Apukám rendeltem nekem ezt a könvet még a szülinapomra, de mivel eltolták a megjelenését így kicsit később kaptam meg. Az első dolog,amikor megtudtam, hogy egy új Harry Potter könyv lesz temérdek öröm volt,és reménykedés, aztán pedig amikor kijött, és megnéztem a BookTuber-ek oldalán a videókban a rövid értékelésüket Spoiler nélkül, mindenki azt mondta,hogy neki nem tetszett vagy jobbra számított és így nagyot kellet csalódnia. Így szomorú lettem, hogy esetleg tényleg nem annyira jó a könyv. Ám amikor elkezdtem olvasni, pozítívan kellet csalódnom, hiszen a videók után nagyon negatívan álltam a könyvhöz amolyan tessék-lássék-elolvasom-hiszen-új-Harry-Potter. Csodálatos könyvet vehettem a kezembe,aminél már az első mondatnál megszerettem az új szereplőket: Harry és Draco fiát akik legjobb barátok. Szerintem ez egy olyan fordulat,ami mindenkit meglepett, ám 100%-osan biztos vagyok benne, hogy mindenki örült is neki. Az, ahogy Albus nem értette meg az apját és nézeteltérései voltak egy másik tökéletes fordulat,ami igazából azt mutatja meg, hogy mennyire nehéz egy gyereknek igazán megismerni az apját, amikor az híres, és ugyan tetteit és jócselekedeteit ismeri, a személyiségét mégsem. És az a sok elvárás, ami Albus-on van! Az apja és az anyja, sőt még a bátyja tettei miatt is, nem mindennapi. Főleg,hogy a Mardekárba kerül,és nem a Griffendélbe Scorpious-sal való közös barátságuk és kapcsolatuk ezért is erősödik meg annyira. 
Scorpious az egyik kedvenc karakterem, okossága, és szerénysége miatt. És azért is,mivel mindenki úgymond bántja őt és Voldemort gyermekének nevezik, ami talán a világuk egyik legsúlyosabb bűne is, mellesleg az apja ex-halálfaló,így nem néznek rá kedvesen. 
Cedric Diggory halálának megváltoztatása pedig egy igazán igaz dolog. Mert bármennyire is szomorú az ember követ el hibákat, még az olyan ember is, mint Harry Potter. És akkármennyire is szomorú és elkeserítő ez, a múltat nem lehet megváltoztatni. Csak azt ami a jelenben van.És ezt a fiúknak is meg kellet tapasztalniuk azáltal,hogy a múltba való visszautazásuk fontos dolgokat változtatott meg. 
Szerintem észméletesen vicces,szomorú és nosztalgikus hangulatú volt, ami számomra meghozta a sorozat újra olvasásához a kedvem. Már nagyon várom, hogy láthassam a színdarabot a neten és a filmet is.


Szurovecz Kitti

A ​fény árnyéka (Fényemberek 2.) 


Véleményem a könyvről:
IMÁDTAM!!! Mindent. Az első részben voltak kivetnivalóim, szerintem kicsit túl csöpögős lett,de szerencsére ebben a kötetben már nem volt erről szó. Az,hogy Jane nem szerezte meg könnyen a dolgokat,harcolnia kellet érte, és nem minden sikerült mindig úgy ahogy ő szerette volna. Külön csavar volt benne az,amikor Chris szakított vele. Nagyon megszerettem Matt-et és Abrahamet is. Szerintem nagyon valós és szerethető karakterek, a maguk furcsa módján. Abraham gondolatai a családjáról és az,hogy mennyi szereti őket, egyszerűen nagyon aranyos volt! Matt.. Ő félig gonosz,de látszik rajta,hogy bármennyire is szeretne Utód leni, ő jó. Annyira szereti Jane-t, mint Chris. És a végén lévő elbúcsúzásnál nehezemre esett,hogy nehogy sírjak. Helena és Julién újra együtt! *—-* 
Valahogy már amikor kiderült valahol a közepe táján,hogy Chris-nek két Örző kéne, tudtam, hogy ez lesz a vége, de jól is jött ki szerintem. 
Nagyon jó könyv volt, nem volt vontatott, alig várom,hogy a harmadik részt olvashassam és megtudjam a végét. :)


Köszönöm a figyelmet. 
Kellemes Ünnepeket Kívánok mindenkinek!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése