2015. július 25., szombat

Rebekah sztorija Szeptember 12-től Szeptember 23-ig

Szeptember 12.Péntek
Az Espoir Gimiben ez a második hetem. Eddig semmi izgit nem tudhatok magam mögött. Két hét alatt a suli legjobb csajaival meg utáltattam magam. Nem tudom a másik suli nem volt egy leányálom, de eddig nem 100x jobb nála. Csak javul majd!(remélem)! Mivel Októberig nincsenek fiúk egy kicsit uncsi, nem azért mert nem bámulhatom őket tesin (na, jó azért is), de addig nincsenek aranyköpések, de lehet nem is lesznek, mert eddig nem is ismerem őket csak az adat lapukról. De onnan mit lehet meg tudni? A kedvenc színüket, a kinézetet? Lehet kívül szép, de belül romlott szóval.... Ezt is szokták mondani nem? Az alma kívül szép, de belül lehet romlott. Szóval röviden és tömören a napomról: PÉNTEEEKKKK!! YESSS!! VÉGRE!!!!! Nem, nem felejtettem bekapcsolva a caps lockom és nem nem őrültem meg csupán én ilyen vagyok ezt meg kell szokni (mondjuk eddig senkinek nem ment,még magamnak sem! De pszt!!Ezt titok! Titok? De ki elől? A csúnya gonosz Voldemort elől? :P Nem! 
Reggel az ébresztő órám 6:30.-kor megszólalt. Esküszöm nem értem az órám logikáját annyira jó felébreszteni embereket, akik épp megálmodják a mai napot? Még ha pénzért csinálná ezt, akkor meg is érteném, de nem még azt sem,mert mindezt csak ingyen teszi, ami egy kicsit! Áh... Csak kicsit! (szarkazmus). Aztán egyszer csak rájövök, hogy már a KELJ MÁR FELL!!.- nél tartok, ami kb. a Kölj máá fő!!! 100.-sra rakva a hangerőt és ordít a Fall Out Boy száma a my songs know what you did in the dark. Ami egyre erősödik! És még mindig csak fekszek, és fekszem, nemhogy kinyújtanám, a kezem megfognám azt a büdös még mindig folyamatosan csöngő telefonomat és elhallgatnám nem!!! Hagyom, és inkább felkelek és táncolok rá egy sort azt, ha megunom khöm... ha telefon megun engem, akkor úgy is abba hagyja nem? A vetkőző showmat meg már egyszerűen nem bírta. De miért? Nem vagyok egy 30 kilós vékony lány, de azért tonnák se! Na, jó már kiskorom óta küzdök étkezés-zavarral, de ne hogy félre értsd! Avval soha nem volt bajom, hogy nem ettem, de avval mindig, hogy mindig eszek és sokat! Például volt olyan, amikor elmentem randizni egy sráccal és kértem egy: nagy kólát, nagy popcornal, egy csokival és egy csomag gumicukorral a srácnak még írnia is kellett, hogy mit kérek,mert nem tudta megjegyezni! Tudom borzasztó vagyok! A srác pedig kért egy kis kólát és kész. Először azt mondta ő fizet,de aztán amikor meghallotta,hogy 3000Ft.-kérek akkor meggondolta magát nekem kellet fizetnem még az ő részét is a tetejébe még: Soha többet nem hívott el sehova! A facebookon mindent posztolt és az aznapi posztja: Randi Rebekával-ez a csaj őrült! Senki soha és semmikor ne menjem el vele sehova,mert dilis! Hát igen ezt is megkaptam! De kit érdekel? A srác amúgy akkoriban tök helyes volt és menő mostanában csekkoltam a falát és a profilképe egy olyan kép, amin ő van a barátaival és éppen esznek és isznak: Nem kell túl gondolni a srácnak olyan fogszabályzója, mint Katy Perrynek a Last Friday Nightba és éppen isznak valamit, ami a képhez írt szövegből ma eldurvult a parti szénsavas vizet ittunk és nem ettünk levest, ránéztünk az Rtl.-re is! Phuuuu... Mi van evvel? Ő már a 3. akivel jártam abból vagy ilyen lett vagy túlsúlyos. Betegségeket hordozok, amire csak akkor jössz rá ha elhagylak vagy mi??Na jóvan! És még csodálkozok, hogy hánynak, ha rám néznek! Megértem ilyen külsővel! A suliba bement megláttam Dinát, aki nem volt ma egy Dinás(na, ezt megfogalmaztam). Először azt hittem, hogy egyedül van, de aztán kiderült, hogy csak várt valakire illetve valakikre és akkor megláttam Tisát és a csatlósait, ahogy egymásra néznek és elröhögik magukat Dina nem röhögött illetve rajtuk nem röhögött, hanem velük röhögött és a lábán az egyen csizma volt felfedezhető. A táskáját is úgy tartotta, mint a többi törött kezdő hattyú. Nem érdekelt, hogy a hattyúknak nincs is keze akkor és ott semmi nem érdekelt. A legjobb barátnőmet vesztettem el a legjobb barátnőmet! Át ált hozzájuk! Még a hajával is úgy játszadozik, sőt amitől az ember fulladozik a parfüm mennyiségük is megegyezik. Khömm.. Hogy fogalmazzak kegyesen? Öhhm... Amikor a tanár bejön, az ajtón megkér engem, aki az ablaknál ül, hogy nyissak ablakot, mert egyszerűen megőrül ettől a vegyes parfümszagtól. Az óra folyamatosan ketyeget, de úgy haladott csak, mint egy csiga, mint egy rossz csiga és nem nem úgy, mint Turbó csiga. Végre letelt az 5. óra is rögtön haza futottam, vagyis gyalogoltam, és amikor láttam még mamán kívül senki nincs itthon egy gyors köszönés után már fel is vánszorogtam a szobámba ahol, mint a filmekbe rávágtam magam az ágyra, de nem jött ki jól. Hogy jött volna ki jól? Az ágy eltörött, mint a barátságom Dinával. Akkor és ott a törött ágyam előtt kitört belőlem minden, ami egész nap nyomott. Pozitívum: Kisírtam magam, abba kellet hagynom, mert nem volt miből sírnom már, még a könnyeim is elhagytak. Negatívum: MINDEN!!! :'(
Szeptember 13. Szombat
Mikor aludtam el?? Öhhm... Na jó ez jó kis vicc. Az alvás. Minek is az? Tegnap éjjel semmit nem aludtam. Sírhattam volna Dina miatt, de azért annyira nem voltunk nagyon közeli barátok. Két hétig ismertük egymást. Hogy miért mondom azt, hogy két hétig ismeretük egymást, ha még most is ismerem? Ez szerintem nagyon egyszerű. Átállt Tisáékhoz az számomra megszűnt létezni. Szerettük Dinát jó fej volt. Mai programjaim: Elmenni, vásárolni a piacra. Tudni illik, nem vagyok egy pláza macska, mert és most érzékeny lelkű lányok tegyék le a könyvet vagy üljenek le, mert ez szívbeható lesz, de én utálok vásárolni. De azért nem mindent a piacon ezeket a kirakodós vásárokat imádom, de az ottani tömegtől felrobbanok! Tudni kell úgy haladnak ott, mint egy teki. Egy árus előtt 60 ember és te tuti oda akarsz menni, megnézni, de annyira nagy tömeg van, hogy szinte fellöknek. Durva, de úgy kell beleverekedned magad a tömeg elejére vagy közepére és kiderül, hogy nem is árulnak semmi érdekest. Na, olyankor hagyom hagy sodorjanak, el kit érdekel? Jó is az, ha elsodorják ezt a nagy idiótát, a földnek és az embereknek kegyelmezek vele nem? Na, jó, szóval a lényeg, elindultam ott vagyok: Régen még piciként (3 évvel ezelőtt) még a szüleimmel együtt mentem, de most már magamtól elballagok a nagyon messze lévő piacra. Ilyenkor mindenki arra gondol, hogy az ország másik részén van, de amúgy nem csak 3 megállóra. Szóval miután a világvégén elterveztem a világmegváltó terveim bevásároltam 1 óra allatt. Na, gondoltam irány haza, amikor megláttam egy nagyon cuki ruhát ami azztán ffúú és rögtön magam elé raktam és beleszerettem. Ú...De jó! Mennyi az ára? 3euró... Ühmm-....- Enyém leszel és akkor kifizettem és már indultam is volna el, ha nem hallom meg azt a hangot, amitől a plafonra ugrok. Na vajon ki nem hagy egyedül még a hétvégén se? Hát Tisa!! Phú, hogy utálom aztán megint kinyitotta azt a ronda kanális képét és jártatta az egyébként is nagy túlplasztikázott pofikáját. - Mi van dark? .- ezt már megszoktam a dark név az előző sulimban is rajtam volt. Na de ez honnan tudja??  Na, mindegy...
- Itt vásárolsz, már rendes ruhákra sincs pénzed, te nyomi.
- Bocsi, de szerintem te is itt vagy!
- Igen, igen de... .- rögtön nem tud mit válaszolni és rögtön témát váltott.
- Már értem miért hagyott ott téged Dina, mert te nem vagy barátnő, csak egy felmosó rongy. - Hát ez hülye.
- Én nem vagyok jó barátnő? Te ezt honnan veszed?
- Látszik rajtad!
- Mi? Mi látszik rajtam?- ekkor az eladóra néztem, aki úgy nézett ránk mintha U.F.Ót látna, most nem téved én is úgy éreztem magam,mint egy földönkívüli.
- Menjük arrébb jó?
- Jó. - mondta ingerült hangon.
Annyira veszekedtünk, hogy úgy voltam vele,hogy lekeverek neki egy pofont,de jött a busz és én felszálltam  buszra és rájöttem,hogy otthagytam a táskámat. Erre leszálltam és a busz elment dudálva. Tisa kidobálta a cuccaimat és rögtön a pénztárcámban kutakodott ahol megtalálta a képemet a családomról és egy olyan igazolást, ami anyumé és az van rá írva, hogy cukros. Erre ő:
- Jé... Hogy miket nem találok. Anyukád cukorbeteg? Talán azért, mert az ő gyereke ilyen egy álnok kígyó és nem jutott neki semmi édes!- Na ezért ez most nagyon nagyon fájt.
Akkor és ott felindulásból lekevertem neki egy óriási pofont és a cuccaimmal együtt megindultam gyalog haza. Nem néztem vissza így nem tudom mit rejtett az arca, de biztos meglepődött. Amúgy itt a ruha:t2ec16vy0e9s2s65r0br5v6jtydq60_35.jpg
Szeptember 14.Vasárnap
A tegnapi vásárlós nap után a mai nap tök laza volt. Reggel elmentem gördeszkázni, aztán könyvtárba és végül fagyizni aztán haza is mentem. A kimerítő napom után, amit mindennap megtennék elkezdtem olvasni, kiolvastam a Stefan naplója 2.-t is ezért a háromért gyorsan visszamentem, de mire visszajöttem volna majd éhen haltam, szóval bementem a Mekibe és megettem az adagom. A mekiben mindig ugyanazt eszem: Közepes krumpli, közepes kóla,Mc Chiken hambi, Twister és egy epres táskát. Közben meg ki olvastam a 3.-mat is szóval megint visszatértem a könyvtárba. A könyvtársnő eléggé meg elégelte, hogy ma már harmadjára jöttem vissza ezért most már egy vastagabb kötettel mentem haza. Thomas Brezina - Őrület! Sztár lettem . Miután haza mentem csak olvastam,de akkor is csak a 50.-oldalig jutottam
A mai nap egyszerűen csodás volt, jó hírt kaptam jóra, ma nem volt rossz. Az órák után kaja aztán haza. Mint mindig eddig tökszokásos napom lett volna, de nem lett az, mert találkoztam Dee-vel aki szakított a barátnőjével és kihasználtam a pillanatot, hogy beszéljek vele. Elmondtam neki mindent, amit érzek, beül (persze kihagytam a madarakat, amiket a hasamban érzek) Ezt ő mintha nem hinné el vagy mintha már 1000 hallotta volna azt mondta Jó akkor járjunk, mert nekem is bejössz. Ezt így? Na, kösz! Aztán így összekerültünk és a szokásos rajzomat odaadtam neki:
 rlillustrationartdrawingdetailpeople-65356526de5daff8ec3e740368091c65_h.jpg
Én is tök szívesen hordanám így a hajam, de ez bonyolult lehet. Aztán hazaérve megláttam a papát otthon! El se hiszem! Agyon szorítottam és utána olyat tettem, amit tuti 9 éves korom óta nem tettem. Leültem a szüleimmel társasozni és Activityztünk és én nyertem! :) Végree!! Egy csoki volt a nyeremény, és amikor megnyertem megőrültem. A csokit szorosan ölelve mindenkit pásztáztam és megindultam visszafelé a lépcsőn és ordítoztam: Enyém! Enyém! Muhhaahaa! Enyém senki másé! Felmenve megettem és zenét hallgatva írtam ezt. Boldogság forevör! Ennyi a nap, ennyi a csöpögős rész.

Szeptember 15.Kedd.
Ma semmi nem történt, tényleg semmi. Arra gondoltam, ha elkezdek járni Dee. - vel akkor minden változik, de nem ő ugyanúgy inkább kockul borzasztóan. Gondoltam még egy picit maradok és megálltam előtte és 10 perc után felnézett azt mondta, szia és tovább játszott. Na kösz. A telójára csúsztattam még egy rajzot és azt mondtam, szia, mentem majd holnap beszélünk, és hé, jelölj vissza facebookon! Erre ő intett egyet azt visszament a teló világba. De jó vele beszélni esküszöm. 
Szeptember 16. Szerda
Már megint semmi! Körülbelül annyi történik velem mint egy falevéllel. Boccs ők hasznosak és csinálnak is valamit én pedig egyik sem. Ma semmit nem beszéltünk még egy sziát  sem. Láttam, ha ez számit. Ez baj nem? Kezdek, aggódni a kapcsolatunk élete miatt talán ez azért van, mert nem rajzolok neki? Áá.... Nem hiszem. De akkor mitől?
Szeptember 17. Csütörtök

 Ezt a napot utálom.

Tegnap egész végig a matek tz.-re készültem és mi lett belőle? Egy borzasztó óra és szünet és nem a doga miatt. A szünetben épp ettem szokásos hobbimat űztem, amikor látom, hogy jön Dee és egy srác. Dee odajön félre hív közölte a tényeket.
-       Szia! Beszélnünk kell!
-       Szia! Mondd!
-       Tudod, rólunk lenne szó,kipróbáltuk,de szerintem nem illünk, össze én kocka vagyok te pedig tiszta sötét. Figyelj gyönyörű lány vagy biztos lesz majd egy helyes srácod, aki úgy szeret, ahogy vagy, de az nem én vagyok. Nekem nagy elvárásaim vannak egy lánnyal kapcsolatba, amibe a kinézet és a törődés egymással is beleszámít. Te egyiknek sem felelsz meg, mert dark vagy és fiús. Nekem meg a vidám lányos lányok az eseteim. Kipróbáltam veled hátha ez meg változik, de nem. Te annyit törődtél velem és ez idegesített ezért mondom most ezt el.
-       Van más lány is az ügyben?
-       Igen,van.
-        És mégis ki?
-       Hát... Tisa. Rögtön akkor ismerkedtem meg vele amikor elkezdtük ezt és rögtön beleszerettem. Elmentünk moziba és mekibe és...
-       -Szóval meg is csaltál?
-       -Így is kifejezhetjük.
-       Akkor tutod mit menj a kis pláza macskádhoz. Szia!
 És még erősen visszasétáltam vissza sem nézve. A matek dogámból nem lett semmi csak egy szürke paca. A tanár megnézte és egyből rakott rá egy karót, ami be kell, hogy valljam nagyon kellet volna nekem igazából. Hazamentem. Tudni illik én egy olyan emo vagyok, aki soha nem vagdossa magát. De most ez megváltozott. Megtettem azt amit soha nem kellet volna: megvágtam magam. Borzasztóan fáj. Sikítani akarok, de nem merek. Ekkor az ablakhoz futok és kinézek. Vajon milyen érzés lehet zuhanni vagy repülni? Újra szabad lehetnék. Ekkor az ablakba állok és gondolkozok, hogy most mit csináljak? Ekkor meghallom a telefonom csöngést, amin a csengőhang, ha papa hív,hogy szeretlek, szeretlek. Végre hazajöttél! Mindent meg fogok tenni, hogy jó legyen minden. Erre a fogadalomra visszagondolva egy könnycsepp gördül le az arcomon és látom, hogy a földre ér. Visszamentem a szobámba és a még mindig vérző kezemet megmostam és szerencsére senki nem vett észre. Szokták mondani, hogy az emberben valaki tartja a lelket,de ez teljesen más. Vagyis nem. De ha még ezt nem is tudhatja meg akkor is én tudom. Mert nem tudhatja meg. Nem csak ő, senki. Ez az én bajon én cipelem. Aztán átgondoltam még egyszer. Haragszom Dee.-re. Kimondottan haragszok rá, jó közölte, de a 3 napot sem bírja ki egy csajjal? Irtó nagy düh fogott el és a Stay the night énekelve minden dühömet kiadtam magamból. Így könnyebb volt, de a parketta tiszta vér lett és most mit csináljak? Feltakarítottam és egy vizes ruhával a kezemen elaludtam.
 Szeptember 18. Péntek
Ma péntek van! Péntek! Végre péntek! Ezen a héten annyi minden történt velem, ami bár meg nem történt volna. Először is: Elkezdtem járni depivel vagyis Dee.-vel azóta még a szokottnál is rosszabb a hangulatom, mert már a levegő vétel is fáj. A kezem irtóra fáj, de kibírom. Tegnap este nagyon sokára aludtam el. Borzasztó. Nem kellett volna az ablakra gondolnom ez nem volt helyes. De akkor annyira fájt, hogy azt senkinek nem ajánlom. Senkinek még Tisáéknak se, nekik ennél kevesebb,de azért nekik és kellene valami, ami megrázza őket. Várjuk! Hozzuk ki! De miért is? Nem, vele csaltak meg, nem húzom ki. Azt gondolnák,hogy ez csak egy szakítás és ne parázzak már,de ez nekem fájt, hiszen hittem benne,hogy legalább egyszer valaha egyszer valamelyik fiú úgy szeret ahogy vagyok. Most pedig boldog vagyok nem voltam vele boldog, csak aggódtam és nem nevettem még beszélni sem beszéltünk akkor meg minek egy kapcsolat? Az órák gyorsan elmentek és kimondtam sokat jelentkeztem. Még akkor is ha nem is tudtam a választ. Leckét sem kaptunk szóval ez egy borzasztóan jó nap volt. De még ha csak ennyi történt volna? Dehogy! Ma sok boldogság volt szóval arrgg... :) Ezután elmentünk apuval a Plázába és írtó jót mulattunk. Tényleg! Na, jó apa már nem hiszem,de én nagyon.Most Justin Bieber filmjét néztük meg ami a Never Say Never! Hónapok óta várok. Irtó jó volt. Na, jó nem vagyok attól még hippi,de attól még imádom őt. Tudom, sokan utálják,de szerintem csak azért,mert nem ismerik.Vettem magamnek egy pár karkötőt és egy körömlakkot is ami fekete és csillog.Ja meg álmaim nyakláncát is megvettem amit mindig mindig! Hordani fogok,kivétel éjjel,mert eléggé nyomna.És vettem egy irtó jó és nagy tatyit ami ráadásul nem fekete(!) Hanem szürke. Meg egy ruhát,aztán a gép elé zuhanva felpróbáltam,hogy lássam az összhatást és táncoltam benne. Érdekes látvány egy góthot táncolva látni,de hát ez van. Mi is emberek vagyunk vagy nem? Egy pár kép:
 nikjol1376290506153.jpggothic_nyakek4.jpg909-1-ringbracelet.jpgt2ec16dhjgke9no8ipgzbrhmq83k7q60_35.jpgruhaa.jpg
Imádom! Gyönyörű!
Szeptember 19. Szombat
 Ma megint jó napom volt. Átmentem Kittyékhez pizsi partizni. Ott volt Lisa,Kath,Elizabeth vagyis Elíz és persze Kitty és én. Óriásit buliztunk. Először is új dolgokat tudtam meg: 
*panelokba, ha ordítozol, akkor biztos feljön a szomszéd
* Kittynek van egy ikertesója
*Irtóra jó csapat ez így
*A hatodik egy olyan lakás, ami alatt a sárkány él.
* És ezek közül a legdurvább a 4.-es.
Szóval, amikor mindenki megérkezett akkor felcsöngettünk a lakásba,hogy:
- Jó napot! A gazdasági válságról akarunk beszélni, bemehetünk? -mindezt eltorzítva
- Bocsánat,de nem,mert vendégeket várom és bármelyik pillanatba itt lehetnek.
 - ITT A PARTI LENTT! MEHETÜNK???
- Ne má'... Tényleg bevettem már tökre paráztam.
 És akkor mindenki tódult felfele persze mindenki a lépcsőn, mert ugye az gyorsabb út,de én liftel mentem,mert akar a fene gyalogolni. Éppen a karkötőmet vizsgáltam amikor megállt a lift és azt hittem megérkeztünk erre elkezdtem ordibálni: Kik a bénák? Azok, akik nem lifttel jöttek beee...És észre vettem,hogy mégsem ez a hatodik,mert beszállt egy idős asszony és elkezdett magyarázni. Persze nem arról, amiről általában egy idős hölgy magyarázni szokott nem az időjárásról nem!,hanem arról,hogy én mi vagyok? Ki vagyok? Mit képzelek? És hogy ilyen szörnyeket, mint én miért nem vadásznak le? Hogy drogozok vagy cigizek-e és, hogy hívja a rendőröket a kinézetem miatt. Hát kösz!! Amikor megérkeztünk kiszálltam és mielőtt kiszálltam az összes gombot megnyomtam, hadd utazgasson csak. Egy kép Kittyéktől:tesoval.jpg
 A bal oldali Kitty. Irtó jó volt. Párnacsatáztunk, lépcső csúszkáztunk matraccal,ivó-evő versenyek és természetesen a pasi téma. Megtudtam, hogy mindenki szingli és senkinek nem tetszik senki, szóval semmit nem tudtam meg. Éjszaka fel is jött a néni, aki a liftbe is volt és a neve mostantól sárkány hisz annyira olyan kiabálós. Szóval sárkányka az ötödikről megint a rendőrökkel jött.
Szeptember 20. Vasárnap
Itt vagyok még mindig Kittyéknél és sose megyek haza!! :) Mármint remélem! :) Mert imádom.
Szeptember 21.Hétfő
Ez a nap Kittyé. Ma találkoztunk megint a fiúkkal, de már a szünetben is velünk lehettek, ami viszont tök jó, mert ugye októbertől ugye úgyis együtt leszünk nap 8 órán át. Tesin mi röpiztünk a fiúk pedig fociztak. Persze mindezt az udvaron. Nem tudom miért,de a fiúk, ha játékról van szó, akkor mindig fociznak,jó oké most mi mást csinálnának tesin,de akkor is. Most őszintén miért nem röpiznek vagy kosaraznak. Mondjuk őket elképzelni röpizni. Röhej. De mindenkinél! Ma csatlakozott hozzánk egy tök jó fej srác Imi. Szóval Imre Revis. Kitty és egy másik lány, akinek nem tudom a nevét volt a csapatkapitány. Kitty csapatába volt a banda és Imi. Mi azon az oldalon voltunk ahol láthattuk a focizókat. Én és Imi egymás mellé kerültünk és unaloműzésre el is kezdtünk beszélni.Pl. Ilyeneket:
-       Milyen szép az idő!
-        Hogy tudnak ők mindig focizni?
-       - Ti mit csináltok? blablaba.....Sablon szöveg,láttam,hogy ő is unja aztán bedobtam a beszélgetés mentőmet:
-       - Melyik csaj tetszik? Tudok gördeszkázni.
-       - Tényleg?? Én is! De jó! Végre, azt hittem soha nem lesz olyan csajom (?) aki tud gördeszkázni,de ezek szerint ha tudsz akkor van esély arra is,hogy más tud,nem?
-       - Na ja.
Aztán a beszélgetésünk zajlott tovább. A fiúk vették le a pulcsijukat, mert annyira melegük volt és a csajok is elkezdték strandszezonra fogni a pulcsijukat SZEPTEMBERBEN! Jó tüdögyuszit! ;) Aztán repült is a labda, és bumm.. 6-játékos helyett csak 5 állt, egy lefeküdt, de nem csak úgy, mert megunta a játékot, nem. Egy labda úgy eltalálta, hogy ki is feküdt. Élveztem volna kimondottan, ha nem a mi csapatunkból lett volna valaki, de nem. Kitty volt az. És a szőke esetünkben barna hajú herceg futott is a megmentésére, de nem csak ő. Az egész fiú csapat. Merthogy Kitty az a csaj, akit mindenki szeret, mert szép. Egy srác átverekedte magát a többi srác tömegén megfogta felemelte és megindult vele felfele az orvosi szobába ahol a még mindig semmit nem sejtő ájult Kitty, mert pluszba még el is ájult, de nem a labdától, hanem a sráctól. A srác, mint egy rongybabát az ölébe ültette, és amikor az orvos azt mondta, vegyék le Kitty pulcsiját, hogy megnézze nem esett e komolyabb baja és fektessék az ágyra, a fiú cselekedett. Mint egy robot. Kitty továbbra is feküdt félmeztelenül és az ismeretlen fiú még mindig ott volt, megérintette a kezét és az ujjait amikor Kitty kiélvezve ezt az érzést megszólalt, de csak akkor, amikor a srác levette a kezét az övéről. 
-  Öhmm.. Szia!
-  Szia! Boldi vagyok,te pedig egy lány akit véletlenül eltaláltalak a focilabdával.
-  Hát, igen. Mondta kis nevetéssel,de van nevem is.
- Gondoltam, hogy van neved,hisz a királylányoknak is általában van nevük nem?
- De!
- Szóval mi a neved?
- Kitty vagyok. - és mint minden kapcsolat rontója,megszólalt a becsöngő.
 - Viszont indulnom is kéne. És felállt,de vissza is rogyott.
- Gyere,elviszlek- avval meg is emelte.
- Milyen órád lesz kiskirálynő?
- Matek.
- Jó nekem fizika és úgy is ott van mellettetek szóval nem teszek kitérőt.
 A hatodik óráig alig lehetett vele beszéni. Tisztára bezsongott.Mint egy hangya.És a másik,hogy hiába beszélt neki az ember azt ő mintha nem is hallaná monoton azt válaszolgatta:Aha,jó az jó lesz.Még a tanároknak is! A hatodik óra végén pedig a suliból kiérve ott várt rá.
Valószínűleg nem volt ötödik órája sem, mert úgy állt itt, mint egy kő. Aztán elindultak Rómeó és Júlia megindult hazafelé és még látni is lehetett őket, ahogy elindulnak. Kitty kedvért így is lekaptam őket,meg a várakozását is titokba.

Aztán kérdően körbe fordultam az általában bevalló kérdéssel:
- Ki ér rá, van Nutellánk! 
De most senki nem ért rá. Még Lisa se pedig ő általában mindig rá él. Még a kutyus szemek se hatottak, csak annyit mondott:
- Ne nézz így rám, nem hatsz meg, nekem mára programom van. A B.-tervet bevetve én Imivel baktattam haza. És íme, egy kép róla:
 317176_164414083647542_100155820073369_326026_289682373_n_large.jpg

Szeptember 22. Kedd
Ma Imivel voltam a parkban és rímelőt írtam, de mivel ez full véletlen ezért inkább mesélem. Dél előtt semmi. De tényleg! Kellenek már ide a fiúk. Mármint az osztály életbe. Reggel, amikor megérkeztem és  csajok is leültünk a büfénél egy asztalhoz, ami irtó finom volt, mindenki elmesélte a tegnapi dolgát. A süti (nem hagyhattam ki annyira jól nézett ki!) :

 superthumb.jpg

Aztán Kitty beszámolója szerint elmentek egy parkba ahol leültek egy-egy fára aztán elcsattant az első csók és meg is kértek valakit,hogy fotózzák le őket, ahogyan csókolóznak. Hát a végeredmény:
 428745_506620092720153_261564144_n.jpg
 Ez annyira aranyos szerintem! Aztán ugye, mint kiderült járnak és Boldi tök menően rögtön posztolt facebookra, hogy kapcsolatban és, hogy Kitty Ergin. Hogy ez miért menő, na, arról fogalmam sincs. Ha valaki valakivel jár, akkor szerintem alap, hogy változtat a kapcsolatain. De mondjuk, azt nem vágom, hogy mikor? A rögtön mit jelent? Én ezt úgy képzelem el, hogy Boldi megkérdezi Kittyt, a csók után, hogy akarsz velem járni,a telefonjával a kezébe. Aztán Kitty természetesen igent mond és Boldi előveszi a telefonját és rögtön posztolja. Amikor rákérdeztem Lisa, hogy neki meg milyen programja volt akkor azt mondta, hogy ő is összejött valakivel. Na nee!! Mindenki bepasizik, csak én nem? De szerencsére nem csak én, de Kath és Daisy is így reagálta le, nem azért, mert nem örültünk nekik,de azért ez mégis igazságtalan,nem? Szóval Lisa.Az ő Rómeó-ja Aabran. Ők úgy jöttek össze, hogy  becsúztatták a szekrényébe, hogy Ma este 7.-kor a Fantasi Presszóba várok rád. Egy srác, aki szeret. Ott egy csomót beszélgettek aztán összejöttek. Képet nem csináltak, mert szerintük felesleges.

Órák után Imi elő állt egy kérdéssel. Van-e kedvem elmennem vele a parkba, mert mutatna valamit. Felhívtam az otthoniak és ők aggódva, de rábólintottak. Izgatottan indultam el vele a Parkba
Esni kezdett az eső is. Nem tudtam mi vár rám,izgultam,amikor odaértem ez a látvány fogadott és érzete a jelenlétem,mert hátra fordult. :

 tumblr_la16onnnae1qd1auoo1_500_large_large.jpg
- Nem is jössz ide?
- De! Mit akartál mutatni-mondtam azzal én is leültem a deszkámra és csak néztük egymást. Már vagy 3 perce néztem, amikor megkérdezte:
 - Akkor megyünk?
 - Imi! Még mindig nem tudom hova!
- Na, gyere - mondta és a hátára vett. Hiába csapkodtam a vállát, hogy tegyen le! Vagy, hogy legalább azt mondja meg hova megyünk nem felelt.
- Azért hoztalak ide- kezdte azzal letett egy száraz padra-mert beszélnünk kell négy szem közt.

Nem szólaltam meg, csak bólintottam evvel jelezve, hogy kezdheti. Rám nézett aztán lassan és akadozva neki esett a mondandójának:
 - Amikor a röpinél tegnap kérdezted, hogy ki tetszik nem véletlenül nem válaszoltam. De most válaszolok neked, mert ha nem tenném, akkor lehet,hogy soha nem alakulna az ki, amit én szeretnék. Szóval, hogy is fejezhetném ki ezt?
- Mondd az igazat!
- Szeretlek Rebekah! Szeretlek! Amító megláttalak. Aztán olyat tett, amitől káprázott a szemem. Közelebb hajolt és rám nézett! Bár ne nézett volna így! Akkor mindez nem történt volna így! De így nézett, ezért megtörtént. Igen, megtörtént. Ajkát az enyémnek érintette és lassan megfogta az arcomat és tovább csókolt. Aztán felálltam és rá néztem. Akaratlanul is elmosolyodtam. Aztán a falnál folytattuk. Nekem ez az idő néhány percnek tűnt csak, de órák teltek el. Elvettem a kezeit akaratom ellenére az arcomról és a derekamról és közöltem vele.
 - Mennem kell
- Gyere, elkísérlek.
Azzal ő is és én is felpattantunk a deszkánkra és haza indultunk.
kicsi.jpg
Szeptember 23. Szerda
Nem hiszem el! Imi megcsókolt és én hagytam és élveztem is. Nem is tudom. Szeretem! A sulihoz érve megint egy csókkal fogadott. Órák után elindultam Daisy-ékhez beszélgetni. Csak kettesbe. Imitől egy csókkal nagy nehezen elváltunk. Daisy a csoportunkból a legszótlanabb. Mindenki mindenkiről mindent tud, de Daisy-ről nem tudunk semmit. Ezért kíváncsi voltam. Az ajtón belépve egy kis fiú jött és átkarolta valószínűleg nővérét. Aztán nekem is átölelte az én lábamat is.
- Rebekah ő itt Bertold! Az öcsém! De mi csak Bertinek hívjuk. A szüleim nincsenek itthon csak a dadus.
- Most már elmehet! Mi már itt vagyunk! Azzal becsukta magunk mögött a szobája ajtaját. Nagyon sokáig náluk voltam. Egy pár kép a mai napról:
 szoba.jpg

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése